2015. - XX.
HUSZADIK RÉSZ
„Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”
CNN
2015. október 6.
17 15.
Forradalom Budapesten!
Forradalmi események zajlanak Magyarország fővárosában! A jelentések szerint hatalmas tüntetéssel kezdődött a hatalma Hősök terén. A kormány fegyveres ereje nem volt képes feloszlatni a tüntetőket, akik egyes híresztelések szerint birtokba vették a közmédia néhány intézményét, és jelenleg a Parlamentet ostromolják.
Egyelőre egymásnak ellentmondó híresztelések érkeznek a magyar fővárosból. A felvételek tüntető tömegeket mutatnak, de némelyiket mintha utcai harcok is látszanának.
A magyar fővárosban a kormány elhibázott bevándorlás-politikája következtében hosszú hetek óta háborús állapotok uralkodnak, a szolgáltatások csak a város egyes részeiben működnek, a tömegközlekedés leállt. A közellátás és a szociális rendszer gyakorlatilag összeomlott. A Balkán felől beözönlő migránsok többsége itt gyülemlett fel, a német kormány – korábbi ígéretei ellenére – ezeknek csak 2-3 százalékát szállította el Németországba.
A magyarokat a kormány arra kényszerítette, hogy otthonukba fogadják a migránsokat, külön hozzájárulást fizessenek az ellátásukra, és ezen intézkedéseivel párhuzamosan betiltotta az összes legális ellenzéki pártot.
Minden elemző forradalmat jósolt.
Részletek a halálra ítélt Kétökrű Róbert vallomásából:
Suhajda Áron másnap kerek perec közölte velem, hogy ő mostantól nem Suhajda, hanem – Áron bég. Öt nagydarab migráns ácsorgott mögötte, azok adtak a szavának nyomatékot.
- Én továbbra is tegezlek téged, de te magázol engem, Kétökrű.
- A lófaszt! – szalad ki a számon.
Olyat kaptam, hogy a fal adta a másikat. Felpattantam, hogy leverjem a pofátlan migránsot, de két másiknak már kés volt a kezében. Olyan hosszú, ívelt pengéjű halef, amilyet eddig csak filmeken láttam.
- Jó, jó.. – hátráltam.
Megkeserülöd ezt te még, Suhajda, vagy Áron bég, vagy a kurva anyád tudja, kicsoda vagy!
Majd felrobbantam. Aztán csak néztem csodálkozva.
Az öreg Kolompárnak akkor monoklija volt, hogy a szeme alig látszott tőle.
- Csak nem?
- Áron! Megveretett a gorilláival!
- A kurva anyját!
- Szívemből szóltál.
A cigánysor akkor már veszettül utálta „Áron béget”, sokan meg tudták volna egy kanál vízben is fojtani.
De mit tegyünk? Annyi a migráns…
Október hatodika volt, de most senki sem törődött az aradi vértanúkkal. Forrt bennünk a méreg.
Délután jött vagy húsz teherautó. Egymás után bedübörögtek a táborba, és migránsok kezdtek felszállni rájuk.
Valami megütötte a szememet.
- Jól látok?
Horváth Pista jó szemű gyerek, és ugyanazt látta, amit én.
- Géppisztolyok! Géppisztolyokat kapnak, fegyveresen szállnak fel.
A mindenit! Hát mi folyik itt?
A végtelenségig elbizakodott „Áron bég” vagy húsz fegyveres migráns kíséretében a cigánysorra is átjött.
- Kiabáld ide a férfiakat, öreg! – vetette oda Kolompárnak.
Jöttünk mind, rosszat sejtve.
- Na, cigányok! Ha akartok, jöhettek velünk a pesti lázadók ellen!
Döbbenten néztünk rá.
- A kormány kérésére le kell verni a pesti lázadást. Fegyvert kaptok. Amit a lázadók zsebében találtok, a tiétek.
A nyomorult Suhajda Áron cigánynak tartotta magát, de nem ismerte a cigány etikettet. Összetévesztett bennünket a közönséges kapcabetyárokkal.
Azt akarta, menjünk Pestre és lőjük halomra a magyarokat.
Senki se mozdult. Csak néztünk rá sötéten, hallgatagon.
Folytatása következik.