lnpeters blogja

Atlantisz ül Idő-ágon

Atlantisz ül Idő-ágon;
Fáradt, vén köd a világon.

Múlt és Jelen lombja a fán;
Felül a Szent, lent a profán.

Az anyag átlátszó, csontos;
Titok minden, ami fontos.

Atlantisz ül Idő-ágon,
Ahogy Remény minden Álmon.

Tagadott Múlt mindig kényes,
Feledni Isten sem képes.

Soha semmit "mindenáron"...
Atlantisz ül Idő-ágon.

Mesebeli éjszakában

Mesebeli éjszakában
Tündérálom - lombruhában.

Lelkiismeret válogat
Suhogó, vad rémálmokat.

A szent és profán határán
Lesben áll az éber sátán.

Mesebeli éjszakában
Múlt és Jövő - álruhában.

Igazi, ártatlan vágyak
Valódi mesékre várnak.

Isten minden igaz vágyban;
Mesebeli éjszakában.

Nyereség-háttérhatalom

Nyereség-háttérhatalom
Terpeszkedik az Álmokon.

Túl határon,
Parlamenten
Lakozik a profit-isten.

Pofáját csuklya takarja -
Akaratunkat akarja.

Nyereség-háttérhatalom;
A profán ördöggel rokon.

Pöffeszkedik végtelenbe,
Minden lelkiséggel szembe...

Hogyan lehet megfékezni?
A csuklyáját kell letépni!

Atlantiszban egy rossz napon

Atlantiszban egy rossz napon
A Hagyományt verték agyon.

Kodifikáltak rossz elvet,
Piacosított szerelmet.

Üldözött lett minden nemtő,
Széppé vált az undort keltő.

Atlantiszban egy rossz napon
Gond gubbasztott nyári fagyon.

Profán gőg szentélyre feszült;
A hitványa felül került...

Ha a baj emiatt érte
Atlantiszt...
Tán - nem kár érte...

Borongós késő tavasz idején

Borongós késő tavasz idején
Melegszünk érzelmeink rejtekén.

Érezzük abszurd profán viharát;
Megvéd a Múlt - a régi jó kabát.

Kerülhet aranytrónra hintaló;
Az Üdvösség sosem lesz eladó.

Együtt létezhet
Közösség,
Egyén;
Borongós késő tavasz idején...

 

Talán nem is Afrikában

Talán nem is Afrikában
Született az Ember,
A Történelem doktora
Más pirulát rendel.

Talán más földön nyílhatott
A Szentlélek rése,
Szemünk elé hályogot von
Darwin tévedése.

Nem baj, ha a hivatali
Történelem ránk ront,
El kell talán feledni az
"Afrikai" kánont.

Talán nem is Afrikában
Ütött az ős-óra,
Talán hallgatnunk kéne a
Bennünk élő szóra.

Isten hangja

Csak itt szól - legbelül.
Nem ócsárol,
Nem szónokol,
Nem gúnyol,
Nem hevül...
Felesleges vitákba nem merül.
Tud várni,
Mert a végén
Mindig Ő marad
Felül...

Isten hangja nem a pusztába szól,
Ő most is velünk érez
Valahol...

Kint kocsmazaj,
Tömegzsivaj,
Meg harsány, ordenáré média...
Itt legbelül meg
Isten szelíd
Egyszerű szava...

Csak itt szól - legbelül.
Egy szót sem mond soha véletlenül,
S ha testünk
Lelkünk
Gondoktól feszül,
Sosem hagy minket

Május hideg és goromba

Május hideg és goromba;
Harapunk tavasz-citromba...

Szél kavarta eső-tenger,
Mint a zsémbes, vén november...

Komor, sötét fellegsereg
Gubbaszt fenn a világ felett.

Az eső rojtosra áztat;
Tavasz ez, vagy csupán látszat?

Tavasz-dogmák dőlnek romba...
Május hideg és goromba.

Eurábiai ulti

Európa nem is sejti:
Smaragdzölddé vált - a betli.

Piros várat tökség kifoszt;
A piros ász többé nem oszt.

Makk passz, tök passz - zöld passz végre;
Vékony ujj nyúlik az égre...

Nincs hetes,
Nincs piros ulti;
Ellopta a háttér-multi.

Negyven-száz nincs nagyon régen;
Négy-ász a kibic kezében.

Európa - vén fuszekli...
Vár rá a nagy-nagy zöld betli...

Oldalak