2015. - XXIII.
HUSZONHARMADIK RÉSZ
„Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”
BBC
2016. október 6.
17 30
MŰSORVEZETŐ:
Jöjjenek hát a legszívszorítóbb felvételek. A nézők már nagyon várják őket, többen is telefonáltak, érdeklődtek közben. Készen áll?
SZAKÉRTŐ:
Természetesen.
MŰSORVEZETŐ:
Lássuk tehát! De tartsuk be a fokozatosság elvét.
SZAKÉRTŐ:
Drámai felvételek. Valamilyen fegyveres alakulat tüzet nyitott a tömegre.
MŰSORVEZETŐ:
Méghozzá éles lőszerrel. Ezen a felvételen láthatjuk a halottakat. Tucatjával. Nincsenek pontos értesüléseink róla, hogy hány ember halhatott meg ma Budapesten.
SZAKÉRTŐ:
Szörnyű, brutális felvételek.
MŰSORVEZETŐ:
Néhány kollégámnak az a véleménye, hogy az ismeretlen videós élete kockáztatásával készítette őket.
SZAKÉRTŐ:
Lehetséges. Nagyon megrendítő.
MŰSORVEZETŐ:
Önnek, mint magyar embernek nem lehet könnyű megnézni ezeket a felvételeket.
SZAKÉRTŐ:
Magam is budapesti vagyok. Ismerőseim is lehetnek az áldozatok között…
MŰSORVEZETŐ:
A halottak arca nem ismerhető fel.
SZAKÉRTŐ:
Szerencsére…
MŰSORVEZETŐ:
Mint mondtam, néhány kollégának az a véleménye, hogy az ismeretlen videós a felvételt élete kockáztatásával készítette. Erre a néhány kockára hivatkoznak. Merevítsük ki őket!
SZAKÉRTŐ:
Igen, itt éppen szemből látszanak a fegyveresek…
MŰSORVEZETŐ:
Meg tudjuk állapítani, hogy kik lehetnek?
SZAKÉRTŐ:
Valamilyen khaki egyenruhát viselnek. Elsőre honvédségi gyakorló öltözetnek tűnik, de valami nem stimmel benne. Talán rendőrségi gyakorlóruha? Annak meg más a színe..
MŰSORVEZETŐ:
Elképzelhetőnek tartja, hogy a katonaság tüzet nyit a tüntető tömegre?
SZAKÉRTŐ:
Éles lőszerrel?
MŰSORVEZETŐ:
Itt nyilvánvalóan ez történt.
SZAKÉRTŐ:
A mi országunkban már nagyon sok hírhedt sortűz esett. Viszont mindig eljött utána a számonkérés ideje is. Előfordult, hogy negyven esztendő múlva. Ezek közismert tények, a fegyveres erők tisztjei körében különösen azok. Nem hinném, hogy bármelyik katonatiszt vagy rendőrségi parancsnok ilyen vérengzésre vetemedjen.
MŰSORVEZETŐ:
Láthatja, hogy mégis megtörtént.
SZAKÉRTŐ:
Nem találok szavakat…
MŰSORVEZETŐ:
Nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a kormány lövet a tüntetőkre? Amennyire én ismerem a magyar történelmet, baloldali magyar kormányok ezt számos alkalommal megtették.
SZAKÉRTŐ:
Igen, így van…
MŰSORVEZETŐ:
És a jelenlegi kormányról el tudja képzelni?
SZAKÉRTŐ:
Mindenképpen!
MŰSORVEZETŐ:
Én is így gondolom. Egy olyan kormányról, amely a saját állampolgárait a menekülteknek nevezett illegális bevándorlókkal szemben az élet minden területén egyoldalúan hátrányba hozza, amely politikai reklámkampányt indít arról, hogy aki az ő menekültpolitikáját maradéktalanul el nem fogadja, az fasiszta és rasszista, egy ilyen kormányról nagyon is el tudom képzelni ezt az aljasságot.
SZAKÉRTŐ:
Halottak…Borzalmas…
MŰSORVEZETŐ:
Hol történhetett ez? Budapest melyik részén?
SZAKÉRTŐ:
Nagy tágas tér. Úgy gondolom, ez is csak a Hősök tere lehet.
MŰSORVEZETŐ:
A következő felvétel viszont nyilvánvalóan másutt készült. És itt végre közelebbről is láthatjuk a fegyvereseket.
A tiszteletre méltó Ali Ahmed Husseini visszaemlékezéseiből
Október hatodika rettenetes napját sohasem felejtem el.
Azt gondolom, beszélnünk kell róla, és meg kell szívlelnünk a tanulságait. Sohasem felejthetjük el. Ha valaha is megfeledkeznénk róla, a magyarok körében újra feltámadna a gyaur fenevad, és újra kiűznének bennünket innen – ezúttal végleg.
Tudtuk, hogy az iszlám hívei közül sok meggondolatlan férfi akadt, az ilyenek százával álltak be azokba a fegyveres osztagokba, amelyet a birkánál butább magyar kormány saját népének legyilkolására hozott létre azokban a napokban.
Mindenkinek megtiltottam, hogy a magyar kormány fegyveres bandáiba beálljon, és részt vegyen a minden bizonnyal kitörő harcokban, de a szavaim nem érhettek el mindenkihez.
Amikor Budapest utcáin harcba kezdtek egymással a kormánycsapatok és a lázadok, néhány száz hívemmel egy aluljáró viszonylagos biztonságában húztam meg magam.
Folytatása következik.