A Boldogasszony oltára

A Boldogasszony oltára
Híveit tán ma is várja

Téres Kárpát-medencében,
Éppen úgy, mint
Egykor,
Régen.

Múlt szelei halkan fújnak,
Régi hitek megújulnak.

Összeforr az oldott kéve,
Ezredévről
Ezredévre.

Téres Kárpát-medencében
Isten áldotta vidéken,

Ki tudja, hány ezredéve
Él a Boldogasszony népe.

Hódítók jöttek és mentek,
Gyilkosokból lettek szentek,

Hatalmak váltak hamuvá,
Régészeti kultúrákká,

De a csöndes munka népe
Mind az összeset túlélte.

Ritkán maradhatott árva
A Boldogasszony oltára.

A Boldogasszony vigyázott,
Időnként alakot váltott,

Népét nem hagyta magára,
Ez ma is
Az Ő Országa.

Ma is vigyáz a Hazára
A Boldogasszony oltára.