A gönyörű, gyilkos nyár kertje

Beküldte Kriszta - 2014, június 8 - 22:02

Búzavirág-szín kék az ég,
puha cseresznyehús ég a napon.
Borrá olvad rőt hajnalon
a fák ágai közt az alvadt vér.

Dús barackillat lengedez.
kemény termés csókolja a napot,
s világra hozza a gyermeket:
a féreg járta fekete magot.

Örök nyár rózsái nyílnak:
gránát szín vészfények zöld tengeren.
szirmukból nem marad írmag
múlnak mint a szivárvány s szerelem.

 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Haász Irén

2014, június 9 - 22:44

Sajátos képek, egyéni hang, apró, javítható hibák... tetszett ez a vers. Olyan szecessziós hangulatú, de modern mégis.

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2014, június 9 - 22:47

 Színekre komponált versed "gyilkos képei"csalódott emberről vallanak..."Gyönyörű és..gyilkos?Érdekes...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

hubart

2014, június 10 - 09:57

Mindenben egyetértek, de ez itt a blog, nem a szintezésre beküldött versek rovata. Bocs!

vati képe

vati

2014, június 10 - 14:37

Csak pár apróság: 1. a halmozott jelzők közé vesszőt kell tenni: féreg járta, fekete magot. 2. gránátszín vészfények... A "gránátszín" összetett jelző. 3. az utolsó előtti sor végére, és "mint" kötőszó elé is vessző kívánkozik. Egyebekben egyetértek.

Varga Tibor

Kriszta

2014, június 10 - 20:04

Mindenkinek köszönöm a megtisztelő figyelmet! Hogy olvastatok és véleményeztetek. Valóban igazatok van a megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban mind, egytől egyig. Mentségemre szóljon, hogy annyira megörültem, hogy a vizzgaidőszak lezárultával lesz időm újra verselni, hogy az első motoszkáló gondolatot papírra vetettem és figyelmetlen  voltam, "nyersen" egyből közre adtam. Ezentúl figyelemsebb leszek, köszönöm a szavaitokat! :)