A kettéhasadt kő
Beküldte hubart - 2016, szeptember 16 - 22:15
Mint a meghasadt szív,
úgy fekszik egy szikla,
magas szirt ormáról
a mélybe taszítva.
Csodálkozik a szem,
s nem érti az elme -
hogy itt egy óriást
csalt meg a szerelme,
aki erre csúnyán
ráfizetett végül,
mert amaz egy másik
lányt vett feleségül.
Ezzel nem számolva,
járt pórul a csalfa,
verhette a fejét
már a sziklafalba!
Saját maga zúzta
álmait szerteszét,
önsajnálatában
vesztette el eszét.
Örök mementóként
maradt fenn a tette,
kőszívét a csúcsról
a mélybe vetette.
Hozzászólások
Csilla
2016, szeptember 17 - 12:01
Permalink
Nagyon tömör és súlyos.:)
Nagyon tömör és súlyos.:) Nekem ez most nagyon-nagyon tetszik, gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Bieber Mária
2016, szeptember 17 - 15:40
Permalink
Tanulságos, ugyanakkor
Tanulságos, ugyanakkor igényesen megformált versedet szeretettel olvastam. Gratulálok!
Bieber Mária
(Hespera)
lnpeters
2016, szeptember 17 - 12:39
Permalink
Legenda? Ballada? Leginkább
Legenda? Ballada? Leginkább Petőfi népi életképeire emlékeztet. Gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2016, szeptember 17 - 23:36
Permalink
A fotót a Békás-szorosban
A fotót a Békás-szorosban készítettem, a legendát én képzeltem hozzá. Köszönöm szépen kedves szavaitokat!
Nagygyörgy Erzsébet
2016, szeptember 18 - 10:33
Permalink
Kedves Feri! Nagyon tetszett
Kedves Feri!
Nagyon tetszett a vers, vagy ballada, ötletes.
Erzsike
hubart
2016, szeptember 19 - 09:41
Permalink
Köszönöm szépen, Erzsike!
Köszönöm szépen, Erzsike!