A kincsesláda
Beküldte Sztancsik Éva - 2017, április 8 - 11:47
Dohos, öreg láda kincse kámforrá vált,
ami benne maradt... semmitérő, vacak -
túl gyorsan tűntek el a nemesebb javak,
lemondón ringatja aranyrög morzsáját.
Aminek örülhet, vajmi csekély dolog...
ám amiket adott, nem hamis szókövek -
külsejük lélekfém, nem porladó köteg,
jó szemmel táplálva fényük soká lobog.
Ő pedig békén vár ott fenn, a padláson...
csillapítja éhét pár szerelmes szép kép -
rakoncátlan emlék, bár éjente fél még;
nehogy üres legyen, ha lakattal zárom.
(2017. március)