A költő Isten bohóca
A költő isten bohóca,
Szíve felőli keze;
“Tán azt hiszed, jól csináltad
A világot,
Domine?”
———
Isten udvari bolondja,
Míg az élet elsuhant,
Énekelt és verset mondott,
Szállt a szó, zengett a lant.
——-
Hogyha Isten bosszankodott,
Fájdalmasan, komoran,
“Ne törődj a kudarcokkal,
Hallgasd a verset, Uram!”
———
A költő Isten bohóca,
A teremtés fűszere;
“Nem minden ám a hatalom,
S a gazdaság,
Domine!”
——–
Költészet a világ lelke,
Szívdobbanás, szent ütem,
Nincs teremtés, ha költészet
Nem lesz benne, Istenem.
——–
Az Élet értelme pedig
Lánggal ég a lelkeken;
Kis emberek roppant kincse:
A hatalmas Szerelem.
———
A költő Isten bohóca,
Segédkező, friss szeme,
A Költészet nem árulja
El az Embert sohase.
——
Noha egyes poézisek
Öltönyködnek, s úgy lehet,
Csócsálgatnak mindenféle
Nyelveket, meg feneket;
—–
Ám az igazi költészet
Mindig a maga ura,
Bankjegyekkel, öltönyökkel
Nem lép sose alkura.
——–
A költő Isten bohóca,
Az Úr kezében ragyog;
S mondá az Úr;
“Én is csupán
Egy vén bölcs bolond vagyok!”
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, február 21 - 00:09
Permalink
Bocsáss meg, de tényleg
Bocsáss meg, de tényleg isteni bohóc vagy! Nagyon jó hangulatba
hozott a versed.Köszönöm !Jó éjt!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2012, február 21 - 06:17
Permalink
Köszönöm, hogy felvídítottad,
Köszönöm, hogy felvídítottad, a reggelemet.
Braunel
2012, február 21 - 16:25
Permalink
"A Költészet nem árulja El
"A Költészet nem árulja
El az Embert sohase."
Hát.., ez a versed most elárult Téged.
:)
Számomra azt árulta el, hogy egy tiszta, igaz ember írta,
És én nagyon örülök, hogy itt lehetek ezen a portálon ...
Gratulálok. Nagyon tetszett.
Barátsággal: Barna
lnpeters
2012, február 21 - 21:19
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)