A néhai Lotharingiai Károly herceg

Nélküle
Buda
Az oszmán uralom alól
Fel nem szabadult volna
Tán soha;
Károly herceg,
Egy hitvány, rossz király
Nemes jellemű,
Hős
Tábornoka.

Nélküle
Most se volna Budapest,
Pusztába fúlna
A hajnal,
Az est;
S az oszmán dúlta földből
Ország sose válik -
Hadszíntér lennénk
Talán egészen
Mostanáig...

Lotharingia "csendes hercege"...
Itt mindent homok lepne
Nélküle...

"Se pénz, se posztó" végvári sereg,
Fizetésük
A Hazaszeretet;
Védenek
Reményt,
Hitet,
Álmokat -
Meg az örökös tartományokat...

Megállt az oszmán áradat,
Nem ment tovább,
Várainkra fecsérli
Erejét,
Lövi puskaporát,
S a fizetetlen magyar kard
Kitart.

Égnek a falvak,
Füst fut a kék égre,
A törökkel soha nincs
Igazi Béke...

A huncut jövő messze fut;
Van egy királyunk
Bécsben,
Aki magyarul
Brekkentést se tud...

A király
Atyánk - de mostoha;
Ostromlott magyar várat
Fel nem mentett
Soha.

Hadvezérei
Csatázni féltek,
Rabolva kitértek;
Többet ártottak a népnek,
Mint az ellenségnek.

Csupán hadszíntér,
Hadd pusztuljon el,
Magyarországra költeni se kell,
Még ha győzelem jönne végre,
Akkor is inkább
Előnytelen béke...

Sosem távozik el tőlünk a serleg,
Ha végre meg nem jelenik
A csendes herceg.

Károly herceg,
A császár sógora,
Egy hitvány, rossz király
Nemes jellemű,
Hős
Tábornoka.

Bécs alatt sok
Lengyel szárnyas huszár
Sorakozott Kahlenberg falunál,
Fél kilométer széles arcvonal,
Aztán lecsaptak, mint a zivatar,
Tombolt a sok huszár,
Sárba hullott a janicsár,
A szpáhi,
Soha többé nem tudtak már felállni.

Egy ilyen győzelem után,
Amikor harcolni,
Győzni kéne;
Bécs sunyi népe
Most is csak azt nyafogta:
Béke, béke,
Meg is kötik a rusnya békességet,
Ha Károly herceg nem vet
Az intrikáknak
Véget.

Később is...
Néha később érkezett,
Türelmetlenül várt rá a sereg.
Kíváncsian nézett a törzs,
Lehajolt hozzá néhány jegenye...
"Azt gondolom, megvolt a neheze!
Már nem fognak silány békét kifőzni,
Már csak a törököt kell,
Uraim,
Legyőzni!"

Lotharingia "csendes hercege"...
Még mindig oda lenne
Buda -
Nélküle.

Károly herceg
Nem adta fel soha...
Ő volt
Egy hitvány, rossz király
Nemes jellemű,
Hős
Tábornoka.

Fáradt tekintet,
Meg olcsó ruha,
Nem volt kapható hitvány alkura
A zsákmány hasznán;
"Ment a törökre, úgy, mint az oroszlán!" -
Írta róla egy kortárs,
Egy magyar -
Egy tábornok,
Aki győzni tud,
És győzni is akar...

Károly herceg tudta:
Az oszmánnal csatára kell kelni,
S a törököt
Laposra lehet
Verni.

Keresztény zászló leng
Buda fokán,
Száz vereséget sirat a pogány,
Sok véres harc után
Felnézhetünk az Égre;
A hódoltságnak mindörökre
Vége.

Károly herceg,
Egy szerény katona;
Egy hitvány, rossz király
Nemes jellemű,
Hős
Tábornoka.