A Nagy Kalitka

Hajnalunk bíborban született,
akár a bizánci Konstantin,
de senki sem emelt süveget;
dörzsölt egy kirakatüveget,
kaszinót álmodott a kantin.

Kánonban kondul most pár harang,
megszokott vagy megtűrt szent lomok,
zavaró lárma csak már a hang,
új istent imádni vár a bank,
üresen kongnak a templomok.

Seregélycsapat a forgalom,
boldogabb életért tép a nép,
kuncsaftra les minden bolt, szalon,
pénzre hajt a kéjes borzalom:
madarat fogni már kész a lép.

A világ óriás kalitka,
van itt sok hinta, meg akadály,
szabadon repdesni ma ritka,
ugrál a sok veréb, s a titka:
hiszi, hogy sas... vagy papagáj.