A szerelmes szúnyog

H.Gábor Erzsébet
A szerelmes szúnyog
 
A szúnyog vígan röpködött,
és boldog volt ő szerfölött,
mert tudta jól, hogy éjszaka
a mámorító vér szaga,
majd kárpótolja mindenért!
Szemtelen volt, és ingyen élt;
 
hetente kétszer jóllakott!
Egy férfi, és egy nő lakott
a hálóban, hol sátrat vert -
hűvös volt éjjel már a kert!
Miközben halkan zümmögött,
megbújt a lenge tüll mögött.
 
A nőstényszúnyog álmatag
ringatott édes vágyakat;
férfivér volt, mit áhított -
egészen eddig mást ivott!
Bár tudta jól, ez nagy hiba,
szerelmes lett a hapsiba!
 
Ragyogott fenn a sárga Hold.
Egyetlenegy nagy álma volt;
hozzásimulni teljesen,
úgy, hogy Ővele egy legyen!
Cinkosa lett a töksötét,
s hagyta élni az ösztönét.
 
Még halkan szólt a rádió,
egy slágert dúdolt Márió.
A kedves aludt. Rája szállt,
s akár egy vámpír, úgy zabált!
És teljesült a vágya ott,
mikor a férfi rácsapott!

Hozzászólások

Csilla képe

Ez aztán romantika a javából! :-)) Köszi, Zsike, megnevettettél :)

 

 

Haász Irén képe

Imádom a vidám kis verseidet! (is)  :)))))

Vaskó Ági képe

Drága Zsike, mosolyt varázsló, szellemes versed jólesett!
Köszönöm!
 

Vaskó Ági

Kankalin képe

Drága Zsike, megnevettettél. Örömmel olvastalak, jólesett egy kis vidámság.
Köszönöm az élményt! :)

Ismét remekeltél, kedves Zsike, gratulálok!

hzsike képe

Drága Csilla, Irénke, Ági, Andi, és Imre!

Nagyon szépen köszönöm az olvasást, és a kedves szavaitokat is. 

Örülök, hogy mosolyt csalhattam az arcotokra. :)

lnpeters képe

Bájos! Köszönöm, hogy olvashattam!

Pete László Miklós (L. N. Peters)