A tunyogi Holt - Szamos

 

A tunyogi
Holt- Szamos
 
 
 
Mezítlábas kisgyerek
Szamos partján tekereg.
Úszni nem tud, vízbe
nem megy, pedig csodálója
Víznek, tűznek ; szerelmetes
szülőföldnek.
 
Eltévedni nem lehet.
Minden út haza vezet.
Kis társai valahol
várják vissza konokul.
 
Ártatlan Holt - Szamos
sok- sok élőt befogadott.
Pedig csak álldogál, vár
szelíden; nem siet sehová.
 
Akácsor ágaiba botlik
meg a napsugár, árny-
játéka ott mosolyog a
gyermek üde friss arcán.
 
Kisgyerek lába sose fáj,
bár bandukol kilométerszám...
Olykor, ha csalán csíp

fájdalmat nyállal csillapít.
 
Tövis is akad bővebb , az út
porában elfekvőben.Néha
 kelletlenül is betalál, de
csak kihúzásakor fáj.
 
Frissült kis tüdeje honi
levegővel lett tele.
Szívében hangosabb a dobbanás:
Istenem! Rám édesanyám otthon
már oly nagyon régen vár.

https://scontent-ams3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtf1/v/t1.0-9/11742632_903352276402571_5754483091616261697_n.jpg?oh=5e3063cd05894592d6813689fc2ac9c2&=564678D7


Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép gondolatok, és történések a versedben.Tetszett.

Mysty Kata képe

  ÉdeSeám gyerekori emlék-lapom.Pussz!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"