A VADKANRA FOGOTT GYILKOSSÁG (Hogyan halt meg Zrínyi Miklós?) - 32. rész

32. Rész

Zrínyi Miklós arisztokrata katonacsaládba született, apja, nagyapja, dédapja is kiváló katona volt.

A magyar arisztokraták egy részéről sok rosszat lehet elmondani a mohácsi vészt megelőző évtizedek kapcsán. Buda eleste után azonban nagyot fordult a világ. A döntő változások időszaka az 1550-es és 1560-as évek. A magyar urak rádöbbentek, hogy magukra vannak utalva, védelmezniük kell családjukat, otthonukat, birtokaikat az állandóan rabló, fosztogató, erőszakosan terjeszkedő törökkel szemben. Katonákká kellett válniuk.

Ettől kezdve egy évszázadon keresztül katonának nevelik a magyar arisztokrácia legjobbjait. Folyamatos harc, „állandó vigyázás” az életük egy évszázadon keresztül. béke idején is, mert a török sose nyugszik. Legfeljebb télen. Olyankor lehet pihenni, magánéletet élni, olvasgatni. Vagy írni. Zrínyi egy ilyen télen írta meg az eposzát.

Zrínyi családja a legtekintélyesebbek közé tartozott. A tekintélyt vérrel, vitézséggel, hőstettekkel vívták ki. A család számos tagja esett el a török elleni harcban.

Ha egy kissé szemügyre vesszük, miféle szellemben nevelkedhetett a fiatal Zrínyi, érdekes dolgokra bukkanhatunk. Az egyik az úgynevezett „németellenesség”. Ennek nincs nyoma Miklósnál, nála sokkal kevésbé diplomatikus, indulatait nehezen palástoló öccsénél, Péternél annál inkább. Azt gondolom, amit Péter szabadjára eresztett, Miklós leplezte. Péter esetében szokás a feleség, Frangepán Katalin hatására fogni, de ebben nem hiszek.

Mi ez a „németellenesség”?

Zrínyi Péter ki nem állhatta az osztrák birodalmi katonatisztek egy részét, és ennek gyakorta hangot is adott. Ifjú korában, amikor a birtokait átvette, arra kényszerült, hogy valóságos irtóháborút folytasson a falvakon élősködő osztrák parancsnokok ellen. Némelyiket ki is végeztette. Bepanaszolták a Haditanácsnál, az uralkodónál, nem érdekelte.

Zrínyi Péter németellenes lett volna? Érdekes kérdés, mert akkor ugyanezt a bátyjával kapcsolatban is fel kellene tenni.

„Németellenes” aligha lehetett. Ezt bizonyítja, hogy a harmincéves háború hadszínterein a nem ausztriai német parancsnokokkal nem zörrent össze, közülük sokkal kifejezetten szívélyes viszonyba került, akadt, amelyikkel később is levelezett.

Németellenes lett volna? Nemigen. De konstatálhatjuk, hogy a birodalmi katonai adminisztráció tagjait finoman szólva, nem kedvelte.

Vajon miért?

Miklósról is feltételezhetjük ugyanezt?

Szerintem igen, bár korántsem olyan mértékben, mint a testvérénél. Ideje nevén neveznünk a dolgot: a magyarok ki nem állhatták az osztrák adminisztráció képviselőit. Általában véve erre volt is okuk. Zrínyi Miklós, aki egy Löbl grófnőt vett feleségül, aki az asztalánál német szokásokat honosított meg, sokkal jobban szelektált, mint az öccse. De az osztrák kormányzattal szembeni általános bizalmatlanság benne is megvolt. Ahogy a magyarok többségében.

A Zrínyi családban úgy tudták, hogy a költő és hadvezér édesapját, Zrínyi Györgyöt 1626-ban Pozsonyban német tisztek gyilkoltatták meg. Manapság ezt családi legendának nevezik, legyintenek rá, de soha senki komolyan nem vizsgálta meg a lehetőséget. A dolog egyáltalán nem lehetetlen.

Amire fel kell hívnom a figyelmet: a család egyik tagja sem indított a családfő halála miatt soha semmiféle nyomozást, panaszt sem tettek. Miért fontos ez? Zrínyi György halálát pontosan ugyanúgy reagálták le, ahogy Zrínyi Miklósnak a kursaneci erdőben bekövetkező halálát.

Zrínyi Miklóst már kisgyermek korától kezdve arra nevelték, hogy a török elleni harc hőse legyen. Pázmány Péter hamar felfigyelt a tehetséges fiúra, és szellemi örökösévé tette. Ez volt az egyik nagyon fontos motiváció. A másik pedig a Zrínyi családban meglévő küldetéstudat.

A Szigeti veszedelem koncepciója nem Zrínyi Miklós egyéni leleménye, a családban élt a meggyőződés, hogy Zrínyi dédapja világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtott végre Szigetvárnál, és megállította a török terjeszkedését.

Az osztrák történetírás bagatellizálta Zrínyi hőstettét, a mienk meg ma is a nyomában jár. Igazából komolyan soha nem is tették vizsgálat tárgyává. Szigetvár ostroma csak egy várháború a többi között.

Valóban?

Másutt már elkezdtem ezzel foglalkozni. Most nem fogok részletesen kitérni rá, csak a legfontosabb ellenérvvel foglalkoznék néhány mondat erejéig. A szakirodalom a török hódítás esetleges folytatódását ezzel az újabb ráolvasásszerű varázsmondattal szokta elintézni:

• A török terjeszkedés akció rádiusza a Kárpát-medencéig tartott, további hódításra nem volt lehetősége.

Igazán?

A törökkel közölte ezt valaki? Mi van, ha a fránya török mégiscsak elfoglalja Bécset, utána pedig folytatja a támadását nyugati irányban? Akkor semmiféle matematikai spekuláció meg nem menti Ausztriát és Dél-Németországot. Ki védte volna meg Európát? V. Károly őfelsége?

Vajon pusztán az akciórádiusz feltételezése megvédte volna Európát a töröktől?

Ha a török tovább megy? Ha megszervezi az ausztriai vilajetet? Utána pedig felállítja a bajorországit? Mi lesz akkor Európával? Hol áll meg az oszmán?

1529-ben a török megostromolta Bécset. Nem bizonyult túlságosan ügyesnek. Pedig ha akkor a Szulejmán személyes parancsnoksága alatt álló oszmán haderő beveszi a császárvárost, ugyan ki állítja meg? Hogyan szólna akkor az akciórádiusszal kapcsolatos spekuláció?

A mohácsi győztes Szulejmán édesapja, Szelim szultán meghódította Egyiptomot. Nézzünk a térképre. Ez vajon belefér az „akciórádiuszba”? Igen? Számoljunk utána! Mégsem? Különös. Ahhoz képest igen sokáig birtokolták az oszmánok. Közvetlenül is elég hosszú ideig, közvetetten meg még tovább.

1683-ban viszont már akkor sem volt a töröknek semmi esélye, ha elfoglalja Bécset. Eljárt felette az idő. De nem az akciórádiusz miatt. Azzal, hogy kifejezte további komoly hódítási szándékát, egy, a száz évvel korábbinál katonailag sokkal erősebb Európával kezdett ki. Hogy is áll hát a dolog azzal az akciórádiusszal?

Még valami. Kara Musztafa is számolt az akciórádiusz elvével. Ezt mutatja, hogy Bécs esetleges elfoglalása után Magyarország déli részén tervezte téli szállásra vezényelni a hadserege egy részét, és regionális központnak akarta berendezni Belgrádot. A további hódítások sikere érdekében.

A török megoldotta volna az akciórádiusz problémáját. Nem emiatt veszített.

1683-ban már nem volt esélye Bécs meghódítására a töröknek, a hadjárat a nagyvezír személyes hübriszén kívül egyebet nem szolgált. Siettette az oszmán hatalom összeomlását, mert kiprovokálta a felszabadító háborút. Ostobaság volt. Vajon, ha Kara Musztafa nem követi el ezt a hatalmas hibát, mikor űzik ki hazánkból a törököt?

Ha 1683-ban a töröknek már nem volt esélye az európai hadseregek elleni rendszeres háborúban a győzelemre, mennyi volt 1664-ben? A szentgotthárdi csata megmutatta. Nulla.

Zrínyinek igaza volt, 1664-ben időszerű volt a török kiűzése.

Folytatása következik.