A volán mögött

Még szokjuk egymást,
Mint új szeretők....

Még szokjuk egymást,
Mint vén tó fenekén
A kavicsok,
De az összhang
Napról napra
Nagyobb.

A váltón már otthonos
A kezem,
Végre kocsim lett
Nekem.

Másoknak ez régen természetes,
Nekem nem az,
És nem is lesz soha...

Ötvennégy évesen
Az első autómat vezetem...

Köszönöm,
Istenem!

Repedezett, szürke síkon megyünk,
A szélén
Nyárfa,
Csalán,
Laboda...

Előzgetősék hadd iszkoljanak
A szikkadt láthatár mentén,
Tova...

 

Hozzászólások

Haász Irén képe

:))))))))))))))))))

Egy nagy zsákkal...!

Sztancsik Éva képe

Jó egészséget, sok örömöt, kellemes élményeket kívánok hozzá, szeretettel. :)

Mysty Kata képe

 Tudom szükséges nagyon, de légy nagyon óvatos.Örülök az örömötöknek, vezesd egészséggel és boldogulással!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nahát! Meglepő egy kicsit, de ahogy versbe szedted. Le a kalappal!

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm! Közben közbeszólt a végzet - egy volán előtt elalvó román nő személyében...

Pete László Miklós (L. N. Peters)