Ajándék anyámnak

H.Gábor Erzsébet
Ajándék anyámnak
 
Csak fogta és nézte. Mereven ült.
Szemébe valami belekerült,
mert úgy folyt a könnye, mint a patak,
nem szólt egy szót se, csak sírva fakadt.
 
Olvastad? - kérdeztem, - mi a bajod?
Annyira tetszett, hogy belédfagyott
a szó? Vagy nem tetszett? Beszélj mama!
Maradjak, mondd csak, vagy menjek haza?
 
Mi vagyunk benne, nézd, te vagy, meg én!
Itt van a könyvben egy egész regény!
Ahonnét jöttem, és ahol vagyok,
s mindenik csillag, mely nekem ragyog,
 
és mindenik bánat, s minden öröm!
Életem csonthéját széjjeltöröm,
s a szívemből tépek mindenkinek -
és ehhez, te adtál nekem hitet!
 
Azt mondtad, szórjam a kincseimet,
nem baj, ha adósom sose fizet,
Istentől ezerszer visszakapom,
hogyha az árvákat vigasztalom!
 
Tudta, hogy mit ér e kötet nekem.
Rám nézett, s megfogta meleg kezem.
Nem szólt, de szívében madár dalolt,
s csókja a szeretet virága volt!
 
 
 
 

Hozzászólások

Csodaszép. Nem is lehet más, ha hittel teli. Szeretettel gratulálok, a küldetésedhez is! 

:)

 

hzsike képe

Köszönöm, Csillám. :)

Ölellek.

Haász Irén képe

meghatódva olvastam versedet, drága Zsikém!

hzsike képe

Köszönöm szépen, drága Irénkém. Nagy ölelésem itt is. :)

lnpeters képe

Ez nagyon szép vers, Zsike. Tartalmilag is, formailag is. A sorátlépés teljesen természetesen simul a ritmikába.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

Köszönöm szépen, Laci. Örömmel láttalak a versemnél.

Ölellek. :)

lnpeters képe

Végtelenül szép és megható!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

Köszönöm, drága Laci. :)