Alkotás
Beküldte hzsike - 2014, szeptember 30 - 14:45
H.Gábor Erzsébet
Alkotás
Rőtszínű ruhát öltött az ősz,
vászonra vágyik - oly szép a táj,
szellőlány hajtja, széled a nyáj,
felhőket bámul mélán a csősz.
Vöröslőn ragyog, pirul a nap,
bíborban izzó máglya a domb,
utolsó táncát járja a lomb -
pőrén az ág is árva marad.
Perzsel az első ecsetvonás,
lángol a festék, bíbor az úr -
szűzarany napfényt mázol az ujj
duzzad az ajzott lélekkovász.
Alkot a festő, gyönyör a kín,
sajdul az érzés, annyira fáj -
vajúdva, égve, ébred a táj,
s vászonra szárad élni a szín.
2014.09.30.
Hozzászólások
Mysty Kata
2014, szeptember 30 - 16:15
Permalink
Annyira szépet tudsz
Annyira szépet tudsz írni...!!!!Szóhoz sem jutok már..Puszi és ölelés érte!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2014, szeptember 30 - 19:43
Permalink
Köszönöm szépen drága
Köszönöm szépen drága Katám!
Ölellek:Zsike :)
Schvalm Rózsa
2014, október 1 - 19:08
Permalink
Kedves Zsike! Versed
Kedves Zsike!
Versed gyönyörű, mint mindig.
Szeretettel gratulálok! Rózsa
hzsike
2014, október 1 - 20:50
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Rózsám. Ölellek.
Zsike :)
Szepesi Zsuzsanna
2014, október 1 - 21:30
Permalink
Ragyogó tiszta ritmus,
Ragyogó tiszta ritmus, megkapó képek! Gyönyörű, kedves Zsike!
Szeretettel üdvözöllek:
Szepesi Zsuzsanna
hzsike
2014, október 2 - 10:44
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Zsuzsi.
Szeretettel láttalak nálam:Zsike :)