Anyám kezében
Beküldte hzsike - 2015, augusztus 20 - 17:41
H.Gábor Erzsébet
Anyám kezében
Asztalon már az új kenyér,
a gazdag dőzsöl, bent henyél,
a csóró fáradt, ülne már,
de rá a szolga munka vár.
A koldus szíve megszakad,
hiába lépked, nem halad,
az éhe fáj, a szem kopog,
cipője talpa elkopott.
Fejére állt a nagyvilág!
Gyanús már minden mákvirág,
lelkeket rág a százfogú,
vagyonért dúl a háború.
Jóbarát, sógor, felmenők -
múltjukkal félve hencegők,
hajlik a hát, a gaz legyint,
nem erény már a csontgerinc.
Kapát nem fogott szűz tenyér -
hosszú a karja, messze ér,
lesi a jussát, s tudja már,
neki a részből dupla jár.
Nézi a földet - birtoka!
Panaszra néki nincs oka;
amíg ő vígan golfozik,
addig a szolga dolgozik.
Ember, embernek farkasa -
mit ér a koldus halk szava,
s mit ér a szív, ha nem zenél,
s bánatot fú a kerge szél?
Anyám azt mondta; jó legyek!
Bűnökkel élni nem lehet -
ne hallgass gyermek, szólj, ha kell,
legyél te bátor, mondd csak el!
Helyettük mondd, ha fáj nekik -
a gyöngét bántják, átverik!
Legyél a szó, a szív, a hang,
igazat zengő rézharang.
Ne legyél gyáva, légy magad!
A Napból mindig fény fakad!
Az Isten bölcsen ostoroz -
ne ússza meg a sok gonosz!
Asztalon már az új kenyér,
szeletet nyújt egy vén tenyér,
estélik lassan - rőzse gyúl,
kezére könnyem gyöngye hull.
Hozzászólások
Balla Zsuzsanna
2015, augusztus 20 - 21:17
Permalink
Kedves Zsike! Adyt juttattad
Kedves Zsike!
Adyt juttattad eszembe:
"Koldus, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.
Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
„Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked?”
„Mért fáj neked az égő élet?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora.”
„Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar.”
Aysa
hzsike
2015, augusztus 23 - 14:39
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Aysa.
Szeretettel fogadtalak: Zsike :)
hubart
2015, augusztus 21 - 13:04
Permalink
Az ünnephez méltó igaz, és
Az ünnephez méltó igaz, és szép megindító vers. Gratulálok.
hzsike
2015, augusztus 23 - 14:40
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Feri.
Köszönöm szépen, kedves Feri. :)
Mysty Kata
2015, augusztus 21 - 21:16
Permalink
Álomszép, beleremegtem!
Álomszép, beleremegtem!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2015, augusztus 23 - 14:41
Permalink
Köszönöm szépen, drága Katám.
Köszönöm szépen, drága Katám. :)
Bieber Mária
2015, augusztus 24 - 23:10
Permalink
Nagyon szép verset írtál,
Nagyon szép verset írtál, kedves Zsike. Megérintő soraidat szeretettel olvastam.
Bieber Mária
(Hespera)
hzsike
2015, augusztus 25 - 07:41
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Hespera. Örülök, hogy újra itt vagy.
Szeretettel:Zsike :)
Csilla
2015, augusztus 26 - 01:41
Permalink
Csordultig telt a szívem, és
Csordultig telt a szívem, és kipotyogtak az én könnyeim is. Köszönöm szépen ezt a gyönyörű verset! Óriási ölelés
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2015, augusztus 26 - 18:53
Permalink
Köszönöm Csillám. Ölellek én
Köszönöm Csillám. Ölellek én is.
Zsike :)
Haász Irén
2016, szeptember 2 - 13:38
Permalink
Mit mondhatnék...?
Mit mondhatnék...? Kedvelem...:))))
Nagygyörgy Erzsébet
2016, szeptember 3 - 16:11
Permalink
Kedves Zsike! Csodás vers,
Kedves Zsike!
Csodás vers, köszönöm...
Erzsike
hzsike
2016, szeptember 6 - 15:49
Permalink
Köszönöm szépen, Irénkém,
Köszönöm szépen, Irénkém, Erzsikém.
Ölelésem. :)