az én ketrecem...

Az én ketrecem egy olyan ház
ahol átölel a kék hold vize,
kócos felhők kontya alá szél kap
és azt megtépázza rendesen
mert ez az én ketrecem...
Az én ketrecem az olyan más
nem lepi be sátortető
ablakszemek itt nincsenek
ajtaját sem nyitja a szél
láthatsz engem hogyha figyelsz
nem titkol el, ha eljön a dél,
nem lesz kalap fölötte még kilencre sem,
mert kinyílt az ég és nyitott az én ketrecem.
Már nekem nem kell ház, de kalitka sem,
mert ebben minden más,ez így jó nekem?
És mindig hív az ágy,ha szólsz nekem...
Úgy születik a gondolat, ha szót teremt,
talán ez jót jelent. Már nekem nem kell ház
ez így jó nekem. Ágyam vár, bárhova fekhetem
ahogy jó nekem, mert ez az én fekhelyem.
Majd a hold betakar...