Az idő

 
 
Az időt hagyd, hogy fájjon, 
repülünk kéklő szárnyon,
suhanás Nap fényében,
lobogó szíved érzem,
hazahív.
 
Csak a tűz, semmi pánik,
az idő kérge hámlik,
feledünk minden vádat,
nyugalom, hogyha árad,
szava híd.
 
Csupaszon lélek-vérted
örökös lázban éget,
lepereg csendjén múltad,
az idő könnye hullhat
ugyanígy.
 
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű! Finom, lágy, gyöngéd...Benne van ebben a csodás versben minden szépség, vágy, kívánás. Szárnyaljatok még nagyon sokáig!

Ölellek, szeretettel:Zsike :)

Csilla képe

Köszönöm szépen, Zsike, nagyon örülök, hogy mindezt kiérezni a sorokból! Óriási ölelés! :)

hubart képe

Kedves Csilla, nagyszerű verset  írtál gyönyű képekkel!  Gratulálok! 

Csilla képe

Köszönöm szépen, kedves Feri! Nagyon örülök, és jólesik a vélemény!

Itt is nagyszerű, és gyönyörű vers!! Gratulálok!

Csilla képe

Köszönöm a figyelmedet, Becca! - de ezt még nem olvashattad máshol... :)

Igen, hirtelen az Őszi varázzsal kevertem őssze, amit délelőtt olvastam. Mindkettő szépséges. :-)

Csilla képe

Formára hasonlíthat egy picit, de a tartalma, ritmusa nem. Legalábbis szerintem. :-))

Mysty Kata képe

 De jól esett...Hat..hatsz!!Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Csilla képe

Köszönöm szépen, Kata! Jó éjszakát! :)

Schvalm Rózsa képe

Gyönyörű vers, kedves Csilla, szeretettel gratulálok! Rózsa

Csilla képe

Köszönöm szépen, kedves Rózsa!

Bieber Mária képe

De jó, hogy ráleltem. Gratulálok szép versedhez, kedves Csilla.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Megtisztelsz a figyelmeddel, kedves Hespera!