Bú párája illan

De milyen igazad van, drága Sea! Máris javítottam, sőt, egy másik szóismétlést is. Köszönöm meglátásodat! A három szál virágból egy a Tiéd! :)

Már változtattam, kedves Kata, Seának igaza volt, nem figyeltem a szóismétlésre. Örülök, hogy teszik a versem, köszönöm hozzászólásodat.:)

Köszönöm, kedves Rózsa! :)

Köszönöm, kedves Edi! :)

Örülök szavaidnak, kesdves Zsike! :)

Köszönöm szépen, kedves Irénke! :)

Itt is örülök szavaidnak, Tibor! :)

Köszönöm, kedves Dyona! :)

Köszönöm szépen, kedves Barna! :)

Amit a ritmusról írtál, az bizony így van, kedves István. Nem mentségül mondom, de amikor ezt a verset írtam, még egyáltalán nem foglalkoztam az időmértékes verseléssel. Ha szigorúan vesszük, akkor az ütemhangsúlyos elvárásoknak sem felel meg maradéktalanul ez a szonett. A laza ritmusát a következetes tizenegy szótag, és a szabályos rímelés adja. A különböző rímes szabadvers-formák miatt gondoltam úgy, hogy talán így is eleget tesz e munka a formai elvárásoknak. Ma már jobban figyelek az ilyesmire is. Persze, előfordul, hogy más oldalakon éppen a fegyelmezett kötöttséget vetik a szememre, mondván, hogy a lazább szerkezet nagyobb művészi szabadságot boiztosítana, és könnyedebb lenne a kifejezésmód.:) Nos, bizonyára abban is van valami, meg a klasszikus kötöttségben is. Az alkotó pillanatnyi döntésén múlik, hogy adott vers esetén éppen merre billenti a mérleg nyelvét.  Köszönöm, hogy figyelmesen olvastál, és le is írtad, amit gondolsz, hiszen azért is járunk ide, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljük, és tanuljunk egymástól. :)

Manapság a formai szabályokhoz igen különböző módon viszonyulnak nemcsak a versfaragók - költők, de akár a verstannal foglalkozó irodalomtudósok is. Talán azért van ez így, mert az irodalomnak nem csak tudományos megítélése van, hanem esztétikai is. A művészetesztétika az egyik legnehezebben körülírható, legplasztikusabb kutatási területe az emberi elme termékeinek, ami koronként, kultúránként változik, sőt akár többféle szemlélet is uralkodhat benne azonos helyen és azonos időben. Bővebben erről nem írhatok, hiszen ilyen irányú tanulmányaim igencsak hiányosak, de érdekel a téma, figyelemmel kísérem a Laci nagylélegzetű tanulmányát, és szoktam erről beszélgetni filológus doktorandusz lányommal is. Amúgy a kísérletezés híve vagyok, de véleményem szerint főleg annak ajánlható bátran, aki az irodalomelmélet verstani fogalmaival, a klasszikus verseléssel már tökéletesen tisztában van. Ilyen téren nekem is sok tanulnivalóm van még.