Bús derű

A nap nevetne még erőtlenül,
de már e bús derű arcára fagy, 
szemén homály, a búcsú könnye ül, 
a meggyötörtek életgondja nagy:
 
Virágait cibálja kerge szél, 
kevély nyarunk a tőzsdén elbukott, 
a kincse elveszett – sepert levél;
az ősznek így szekér arany jut ott!

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Könnyed kis vers, tetszett.

Erzsike

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike!

 

Csilla képe

Szép! :)

 

hubart képe

Köszönöm szépen! :)