Bús köd kúszik
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2020, december 28 - 11:49
Szívemnek kedves telek lobognak fel,
mély álomba hullt alant a hómező,
ott bent, jégcsipkés ablakhomály dereng.
Pőrén állnak künn a fázós, néma fák,
hisz köröttük most csupán a szél matat,
dermedt kis virágok álma száll tova.
Bús köd kúszik, és ma még a fagy az úr,
dér hízik a fenyvesen, szép csendesen,
s holnap új remény szitál a fákra tán.