Baleset
Beküldte hubart - 2019, augusztus 30 - 14:54
Idilli pár, romantikára termett,
a nő a szívem csücske volt talán,
szimpátiát sugallt, netán szerelmet,
kacéran állt a férfi oldalán.
Gyakorta néztem őket én, a dőre,
amíg a munkaláz gyötört, s elán,
de nem figyeltem, ó, a portörlőre
– avagy a sorsa verte tán a kőre? –
ezer darabba tört a porcelán.
Hozzászólások
Csilla
2019, szeptember 1 - 14:09
Permalink
Egy egész regényt megírtál
Egy egész regényt megírtál pár sorban, gratulálok! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2019, szeptember 1 - 15:40
Permalink
:) Ó, ez csak egy szösszenet
:) Ó, ez csak egy szösszenet, amit nem is tudom, miért tettem fel... Amúgy nem szeretem a nippeket, nem is őrzök egyet sem. Köszönöm kedves szavaidat, Csillus! :)
Csilla
2019, szeptember 1 - 22:42
Permalink
Akkor többet láttam bele,
Akkor többet láttam bele, mint a költő :-) Nekem tetszik.
A nippek szerintem is giccsesek... Két kis porcelándobozkám van, ékszertartók, néhai anyósomtól maradt ránk.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2019, szeptember 2 - 14:53
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Tényleg tömör, és velős tartalom, tetszett.
Erzsike
hubart
2019, szeptember 3 - 15:41
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Erzsike!
lnpeters
2019, szeptember 7 - 19:48
Permalink
Műfajteremtő vers! Gratulálok
Műfajteremtő vers! Gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2019, szeptember 7 - 21:24
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Laci!
Köszönöm szépen, kedves Laci!