Bogár Imre szabadsága (ballada)
Beküldte titus56 - 2017, július 20 - 05:51
Bogár Imre szabadsága
(ballada)
Harangok rínak a messzi pusztaságon,
ahány átkos zsandár, az Isten verje meg,
büszke Bogár Imre kezén, lábán járom,
még a délibáb is, ej, láncain remeg.
Vót' nékem, vót' nékem ingem is, gatyám is,
szép deres lovammal a szelek se bírtak,
vót' nékem, vót' nékem gyönyörű babám is,
ki után sötétlő estelente sírjak.
Deli Marcsa lelkem, tartson meg az Isten,
harangos szoknyádat szellő lebegtesse,
ha majd a síromon holdsugár se pisszen,
lovamnak patkóját kötözd bé' egy este,
temető csöndjébe síromhoz vezesd ki,
békétlen lelkemnek táltos paripáját,
tapodni nem hallja a faluban senki,
táncoló léptének zengő muzsikáját,
hátára felkaplak, elszállunk az égig,
fekete felhőkbe sűrű rendet vágok,
bujdosó lelkünket csillagok kísérik,
a Tejúton lelünk áldott szabadságot.
Hozzászólások
Csilla
2017, július 21 - 13:14
Permalink
Régi kort idéző a versed
Régi kort idéző a versed felező tizenketteseivel, kifejezéseivel és tartalmában is. Ritkán talál manapság az ember balladát a kortárs versek között, örömmel olvastam, a zárása pedig remek.
:)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
titus56
2017, július 22 - 07:54
Permalink
:) Nagyon köszönöm Csilla.
:) Nagyon köszönöm Csilla.
Haász Irén
2017, július 22 - 13:07
Permalink
Nagyon tetszett!
Nagyon tetszett!