Csírabölcsőben

 
Marionett zsinórokon rángat 
rendezőnk, a feltétlen haszon. 
Teheti, a szepegő alázat 
nem hérosz, csak emberroncs-halom.
 
Sose volt hős. Amióta élhet, 
ebben nőtt fel, ez lett istene. 
Csoda-e, hogy amit még remélhet, 
rangot, pénzt magára hintene? 
 
Filozófiák csírái szépen 
kibomlanak s vihart vetnek el, 
s hogyan lesz a földnek békessége, 
a kérdésre egyik sem felel.
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Valóban, képtelenek vagyunk felnőni az élethez. Mit arathat, aki vihart vetett? Kitűnő vers, találó címmel, gratulálok!

 

Haász Irén képe

Köszönöm szépen, Csilla!

hzsike képe

Remek vers, magvas mondanivalóval.

Gratulálok, Irénkém. :)

 

Haász Irén képe

Köszönöm, drága Zsikém!

hubart képe

Sok igazság van ebben a tömör versben, Az istene - hintene és a vetnek el - nem felel igen szép rím. 

Haász Irén képe

Örülök, és köszönöm, Feri!