Elégtétel

(az idézett sor Zelenka Brigitta verséből való)

Igen! Én verset akarok írni:
kimondható a kimondhatatlan!
Ha az ostor sátán hátán csattan,
tán a poklot is ki lehet bírni;
és ha a csapásom célt nem vét el,
"elkönyvelem, mint elégtétel."

Ó, igen, verset akarok írni,
olyat, amelyik szíven simogat,
angyalbalzsammal enyhít kínokat,
és megtanít örömkönnyet sírni.
Aztán majd emberi tisztességgel
"elkönyvelem, mint elégtétel".

Legyek én csak figyelmes keresztyén,
mindenkor méltó szent Megváltómhoz.
Mint a napfény a szőlő gerezdjén
utolsó kenetként édes bort hoz,
s asztalra kenyeret – drága étel,
"elkönyvelem, mint elégtétel".

Ki nézi, hogy költő, vagy nem költő,
azt, aki helytállt tettel, beszéddel?
Eltelhet akár több emberöltő,
míg elkönyvelik, mint... elégtétel.