Elveszetten
Beküldte Zajácz Edina - 2012, október 25 - 16:47
A kínok kútjába löktél,
ma is. Hiába szeretnélek.
Rettenve fut tőlem az élet.
Te voltál gyáva maradni!
Hasztalan vívott minden viszály,
katonát nem adott a király.
Én többé nem marasztallak.
Ha tél jön, betakarom magam,
bennem a halál sóhaja van.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, október 25 - 20:44
Permalink
Átérzem a szomorúan-szép
Átérzem a szomorúan-szép mondanivalót...
Zajácz Edina
2012, október 25 - 20:48
Permalink
Köszönöm Sea, hogy mindig
Köszönöm Sea, hogy mindig látogatsz, és köszönöm szavaidat is .
Mysty Kata
2012, október 25 - 21:54
Permalink
Szeretnélek vigasztalni,
Szeretnélek vigasztalni, elűzni a bánatot, nem tudom hogyan..
de a hitedre apellálhatok! Egészséges önbizalom drága Edym!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Zajácz Edina
2012, október 25 - 23:19
Permalink
Köszönöm Kata :)!
Köszönöm Kata :)!
hubart
2012, október 26 - 09:01
Permalink
Szeretem a tömörségét,
Szeretem a tömörségét, nyelvezetének választékosságát.
Zajácz Edina
2012, október 26 - 16:31
Permalink
Köszönöm kedves szavaidat,
Köszönöm kedves szavaidat, drága Feri :)!