Erebus kopár vidékén

Erebus kopár vidékén
Elnémult a szó,
Jégbe fagyott mítoszokon
Őrködik a hó.

Eltakarja előlünk
Régmúltidő-lepel,
Hogy négy kilométeres hó
Alatt mi hever.

Tudományunk hajtogatja
Egyre makacsul,
Hogy arrafelé mindig is
A jég volt az úr.

Hogy sosem lehetett ott más,
Csak fehér pokol,
Miért érezzük, hogy mégsem
Stimmel valahol?

Látjuk a jég könyörtelen,
Buta falait,
Miért hisszük azt, hogy mégis
Titkol valamit?

Mi az, amit most idő, jég,
S zord hideg temet?
Ma nagy jégtömb. Valamikor
Rengeteg sziget.

Modern világkép palánkján
Hol lehet a rés?
Mit takar el a látszólag
Örök feledés?

Sok évezred emléke vén
Jégtömbbe simult,
Isten tudja, hogy sohasem
Hazudik a múlt.