Este a teraszon

Árnyas őszi este lett,
engem várt a toll, papír,
mert az ember mit tehet,
hogyha nincs már dolga, ír.

Langyos volt a kinti lég,
lámpa sárga fénye gyúlt,
nem restelltem várni még,
míg az utcazaj csitult.

Múlt a perc, az óra vert,
ám henyélt a gondolat.
Összerezzent lent a kert:
jött a nagy tehervonat.

Mint akit pokol loval,
csattogott a hangtusa,
gyorsvasúti fővonal
szél sodorta jambusa.

És alighogy elzihált,
s végre tollért nyúlt karom,
kertünk tücske fesztivált
rendezett az udvaron.

Nagy zsivajjal zárt a bolt,
macska jajdult nász hevén,
holdra kóbor eb csaholt.
Ennyi lárma?! Már bocsánat!
Összeszedtem sátorfámat,
és egy sort sem írtam én…

2014. nov. 27. 

Hozzászólások

hzsike képe

Dehogynem! Egészen klassz vers kerekedett ott a teraszon! 

Örömmel olvastam. Zsike :)

hubart képe

No de ez a vers pár nappal később született, amikor szobámba űzött a cudar novembervégi idő:) Köszönöm kedves szavaidat.  :)