Fagyos nász

A völgybe lép a tél.
Valódi gálafrakkba öltözött.
Amint a parti fák között
fütyül,
a nádas úgy zenél.

Mi végre áll a bál?
A tó a fagykirállyal egybekél!
Akár a tortakés, úgy metsz a szél,
de itt ma senki nem zabál!

Goromba vőlegény,
a sarkvidéken élve csent erőt;
haláli táncra kéri most e nőt,
a szíve kőkemény.

Ha tusra int a szél,
esélye futni nincs ma senkinek.
Bilincsbe már a tó, a nász rideg.

Tavaszra elvetél.

2016. jan. 8.

Hozzászólások

hzsike képe

Bedurvult ez a fagyos szél most nagyon, és remek jambusokban éli ki magát. Gratulálok! :)

Szeretettel olvastalak itt is.

Zsike :)

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Zsike! :)

lnpeters képe

Ez a vers akár műfajteremtő is lehet. Irigylésre méltó a világfelfogásod, Feri.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm, Laci, azt hiszem, mi ebben is egy húron pendülünk. 

lnpeters képe

Így van!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Remek, nagyon tetszik!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Irénke! 

Csilla képe

Kevés ember vágya egy ilyen bál... Nagyon szép a vers, tetszik az első versszak tördelése is. :) Szeretettel gratulálok!

hubart képe

Nagyon szépen köszönöm, drága Csilla. 

Bieber Mária képe

Idebilincselt kissé, na nem a fagyos nász, hanem a remekül megírt sorok ereje. Gratulálok, kedves Feri.

 

Bieber Mária

(Hespera)

hubart képe

Köszönöm szépen, drága Marika!