Feleségemnek

Mikor koszorúba font ölelő karod,
te lettél az örök angyali oltalom,
tudom, hogy mindig csak a javam akarod,
mint a mesebeli mindent járó malom.
 
Te vagy a napsugár virágos rétemen,
tarisznyámban kenyér, fejem fölött tető.
Mérhetetlen érték, nagy kincs vagy énnekem,
felbecsülhetetlen, de megbecsülhető.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Szép vers, örülhet neki a menyecske.

Erzsike

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike! 

 

lnpeters képe

Csodaszép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm szépen, Lacikám!

Csilla képe

Megérdemli ezt a szép verset! 

 

hubart képe

Meg! Ez egy olyan adósság, amit soha nem fogok tudni kellőképpen törleszteni. 

zelgitta képe

Kedves Ferenc,

ez a vers egy igazi, őszinte, de kellően visszafogott vallomás a fele-ségnek, életetd örök társának.

Szeretettel gratulálok,

Brigitta

       

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Brigitta!

hzsike képe

Gyönyörűszép hálavers, vallomás. A bajban mérettetik meg a másik...

Szeretettel voltam itt.

Zsike :)

hubart képe

Így van! Köszönöm szépen kedves Zsike! :) 

Haász Irén képe

Jó völt olvasni!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Irénke! 

 

Zagyi G. Ilona képe

Szép vallomás!

Üdvözlettel:Ilona.

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Ilona!