Fénytalpú Nyár

Mysty Kata
Fénytalpú Nyár
 
Az ember minden nap eltéved...
aggodalmaival  törtetve,
erőltetetten, sziszifuszin..
    Nem természetes, de - természete ez....
 gátja tetteinek, s a holt lelkesedés,
csak  puszta vágy szemete ...
Déva vára teste váza!
Jézus kéne, - a lélekkovács!
  Felépítette lelke templomát már...
Lenne bár benned, bennem
sziklaszilárd, - s szent a Láng!
Fala sem omlana le soha,
 ha az eltévedten tévelygőben
tanyát verne a hit-telt, fénytalpú Nyár!

http://www.tollal.hu/mu/mysty-kata:-tanulj-a-lotol!
Ahogy féltelek,
engem féltenek - Telek.
- Érték!- fél telek!