Garas a homokban

Idén nem szép az ősz. Nem érleli arany napsugár a lombokat cipó-pirosra, csak az égbolt tépett rongyai csüngnek az idő szárítókötelén szennyes levet csurgatva a vigasztalan tájra. Jókedvünk néha vízzel telt kátyúba pottyan, másokra is ráfröccsentve az apátia sarát.

A szürkület egyre korábban merül az est tus-feketéjébe, az emberi lélek pedig már a tyúkokkal elül. A kereskedelmi tévécsatornák giccsdömpingje nem tudja pótolni azt, amitől a természet megfosztott bennünket. A szellemi vacsorához habos szappanoperával mosunk kezet, hogy rágódhassunk az el(valóság)sózott, emészthetetlen szellemi gumicsonton. 

 Okosabban teszi az, aki leporol egy jó könyvet a polcról a szülők, vagy nagyszülők hagyatékából.  Persze, új kiadvány is okozhat örömöt, bár ahhoz nem mindenütt könnyű hozzájutni. Faluhelyen, kisebb városokban rég bezárták a könyvesboltot, itt-ott az újságárus-bódéban lehet még hozzájutni a Guttemberg-galaxis egy-egy üstökösként elcsatangolt példányához a színes bulvármagazinok, vagy turistáknak szánt, hivalkodó, méregdrága albumok között

Nagyobb magyar városokban azért kicsit jobb a helyzet, persze, nem Erdélyben! Pesten például az antikváriumok jó szokást vezettek be. Többször találkoztam már a bejárat közelébe kitett, vagy az üzlethelyiség diszkrét zugában elhelyezett, könyvvel teli kartondobozzal, melynek tartalma aprópénzért, uram bocsá’ ingyen elvihető! 

 Néha úgy lapítanak ott a magyar- vagy a világirodalom klasszikusai, mint a rossz diák a szégyen-padban. Sokan elmennek az ilyen dobozok mellett, főleg olyanok, akiknek a nappalijába egy méternyi bordó, vagy netán sötétzöld könyvsorozatot ajánlott a lakberendező, aranyozott írással, vászon, vagy bőr díszkötésben, mert az megy a vadiúj falikárpithoz. De vannak még igényes, bár vékony pénztárcájú emberek, akik az út porában is észreveszik a már alig csillogó, de számukra annál értékesebb garast!

Így akadtam rá én is egy antikváriumi kartondobozban egy igazi csemegére: 222 szép magyar vers. Idősárgította lapokkal, de amúgy kifogástalan állapotban, alig olvasottan, csekély száz forintért! Azóta is az egyik kedvenc könyvem, utazás alkalmával nem mulasztom el betenni a kézitáskámba. De a korai őszi estéket is otthonossá teszi, feledtetve a kábeltévé szennycsatornáin lefolyó tömegkonyhai mosadékot. 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Örömmel olvastam soraidat. Mindnyájan átéljük és tapasztaljuk azt, amit  a könyvekkel kapcsolatban te is...Jómagam is örömmel lapozom újra és újra a régebbi kedvenc verses könyveimet...Kiváló lelki táplálékok.Kellemes időtöltést kívánok a megsárgult lapok rejtett kincseivel!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm szépen, Katám,
a jókívánság hat ám! :)

lnpeters képe

Jó szemed van - és még jobb tollad!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

 Köszönöm szépen, Lacikám! 

Csilla képe

Ez az első kispróza, amit Tőled olvasok. Tetszett, egyetértek László frappáns véleményével :) és a "szellemi vacsorával" is. (bár, ma kivételesen bekapcsoltam a zajládát, hogy belenézzek a 'Pávába', és az apró gyermekek gyönyörű táncától megtelt a szívem...:)

hubart képe

Van ám kisprózából is egy jó kötetrevaló, Csillám, bár ide ritkán teszek fel belőle, lévén, hogy az oldal profilja a líra.  Örülök, hogy tetszett a jegyzetem, köszönöm kedves szavaidat. 

Sztancsik Éva képe

Választékosan fogalmazott, jó, építő szándékú írás. Sok hasonló kellene még. :) Üdv. Éva

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Éva! :)

hubart képe

Köszönöm szépen, Joe. 

Bieber Mária képe

Nagyon örülök, kedves Feri, hogy olvastam ezt a remek jegyzetet. A nyelvezete gyönyörködtető, a tartalom pedig világos, elgondolkodtató és egyetértésre moccantó.

 

Bieber Mária

(Hespera)

hubart képe

Kedves Mária, én is örülök, hogy itt jártál, köszönöm értékelő szavaidat. 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Nagyon tetszett az írásod, stílusában rád ismertem.

Erzsike

hubart képe

Nagyon szépen köszönöm, kedves Erzsike.