Gyötrelme édes

 
Egy kellemes nyáreste a szabadban,
hűs fű, s harsány nevetésed felvidít -
karodból úgy buggyan ki az ölelés,
hogy fészkére térő lelkemen simít.
 
Gyújtósként hat rám réveteg nézésed, 
szemed szikra, mellyel szítod a tüzet -
szívem máris rőt lángok mardossák,
vérem izzik és bőrt szánt a hevület.
 
Kóstolgatunk...ajkunkat kínálgatva,
kecses bájjal szed ízekre a gyönyör -
főfogás a vágyunk, s közös köretek, 
ó, kedvesem, lassan jóllakás gyötör.
 
(2018. február, átdolgozás)

Hozzászólások

Haász Irén képe

 "Fájása édeshadd fájjonhagyom"...

Jó volt olvasni, Évikém!

Sztancsik Éva képe

Köszönöm szépen, kedves Irénkém. :)