Gyémánt-napok

Kemény napok voltak,
tiszták, hófehérek.
Reszketett a holnap
anyám keze alatt.

Úgy mosta a szennyest,
úgy varrta az álmot,
az édest, a csendest
párnám huzatjába.

Fényes napsugárban,
derengő hajnalon,
s örök-forró lázban
várom, egyre várom:

Elgurult gyémántok
- földre hullt csillagok -
csak eddzenek lángok,
hogy ragyoghassatok.

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Remek ez is! Olyan Seás!/ez dicséret!/

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm! Azt mondta neki is tetszik, ennek külön örülök. :)

Köszönöm szépen.  Próbáltam úgy felépíteni, hogy egyre "rímesedjen", de valóban nagyon éles lett a határ, ez talán zavaró. Meglehet, hogy átírom a második két versszakot.

Szepesi Zsuzsanna képe

Gyönyörű, tényleg gyémánt napok, melyeket még anyánkkal tölthetünk. Ezt most érzem igazán, mikor már "fogynak" sebesen!!

Üdvözöllek:

Szepesi Zsuzsanna

Pontosan átérzem, amit mondasz. Örülök, úgy érzem a versem mondanivalója célba talált.

Olyan érték, amit gyémánttal sem lehet megvásárolni. Az anyai szeretet, a gondoskodást.

Csodálatos versedet szeretettel olvastam: Maria

Köszönöm Maria, kedves vagy nagyon. Bizony, ez így igaz.

hubart képe

Remek, örömmel olvastam. 

 

Köszönöm szépen. :)

hzsike képe

Nekem is tetszett a versed, kedves Kriszti. Szeretettel olvastam.

Zsike :)

Köszönöm szépen Zsike, nagyon kedves vagy. :)