Gyermekeimhez

Köszönöm Nektek,

Hogy vagytok nekem,

Hogy tartalmas lehet az életem.

Isten örökké áldjon Titeket,

Hogy megszülettetek,

S Létetekkel

Felnőtté tettetek.

Míg szülők nem leszünk,

A lét – hamis;

A gyermektelen – gyermek maga is.

Ahogy szülővé,

Felnőtté

Lehettünk;

Isten sóhajtott -

Bennünk és felettünk.

Míg Gyermek nincs,

Az Idő mendegél,

Bőg az anyag,

Fityiszt mutat a tél,

A szülő más dimenzióban él.

Felnőttkor – új Tavasz,

Minden másképp van,

Semmi sem igaz,

Elhervad minden rossz sopánkodás;

Mert felnőttnek lenni -

Valami más.

Apa lettem;

Másképp nézek az égre,

Értelme lett az életemnek végre.

Nap, Hold azóta másképpen ragyog;

Gyermekeim,

Általatok vagyok.

Köszönöm Nektek,

Hogy eljöttelek,

S hogy Anyával kettesben Titeket,

Felnevelhettelek.