Jelenlegi hely

Ha...

Beküldte barnaby - 2013, június 17 - 12:11

Arcod színtelen fényét mosollyal színezném.
Meglepnélek könnyű álomidővel,
ha elvágyna tőlem szerelmed. Felhőket hoznék
esőcsepp könnyel, gyöngyökként - láncnak.
Foszlós puha csókot, s az barackízű lenne.
Szemedre lágy öleléssel vágyat, kedvedet leld benne...
Kezemben maradt simogatásom kibontanám,
ujjaidból is ajkam érintését.
Szél-lebbentett hajad csiklandását érezném arcomon.
Visszhangozna nevetésed a feslett falak között.
Csak lássák a ledér lombú fák arcod pírját,
mert ma az élet újra szép ruhába öltözött...

Hozzászólások

Mysty Kata

2013, június 17 - 16:20

Permalink

Kedvesen marasztaló -

Kedvesen marasztaló - szeretet sorai! Kisebb hibákat (vessző körül) látok..Nézd át majd légy szíves! Ölellek szeretettel !Kata

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

ChristinaNadale

2013, június 17 - 18:20

Permalink

Nagyon szép a vers, átható,

Nagyon szép a vers, átható, ugyanakkor kedves a hangulata!:)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

M. Karácsonyi Bea

2013, június 17 - 19:01

Permalink

Szépséges...

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

joepoet

2013, június 18 - 10:19

Permalink

Kedves Sea! A vágy gyönyörű

Kedves Sea!

A vágy gyönyörű képeit látom magam előtt, szinte beleborzongok a szépségébe.

Üdvözlettel:

Józsi

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

barnaby

2013, június 18 - 14:35

Permalink

Bocs Józsi, Sea-nak címezted

Bocs Józsi, Sea-nak címezted a dícsérő szavakat, de gondolom a versnek szól, mindegy ki írta...Köszönöm, hogy olvastad, és így gondolod.Üdvözöllek:B:)