Halkan zenél

Eljött az éjszaka, terjed a sötétség,
künn egy lámpa reszketeg fénye imbolyog.
Ütött a szerelemünk pajkos órája,
vágyaink vihara kitörni készül már.

 

Kéz remeg, s két levegőorgona rezzen,
amely egy szólamban, halkan zenél ma itt.
Szikra lobban fönt az éjfeketeségben,
s föllebeg a lelkünk, csendben, talán Istenig.