Halottak napja után

Kiújult most a tisztelet,
furdalt a lelkiismeret…
Ki méltányolja? Tán a holt?
A számadás, az elnapolt!
 
Vackába bújt már mind, ki él,
a sírok közt a szél zenél.
Ott lenn a béke szent, örök,
csak néhány gyertya füstölög.
 
Emlék csupán a szenvedély,
s a dombra száll a zsenge éj.
A lét hamvába holt parázs,
mindent tarol a hervadás.