Húsvéti gondolatok...
Látlak tűznek lángjában lobogni,
széppé fényesedve. Mosolyogsz, nem félek.
Tiszta tűzragyogás, életre kelt egy lélek.
Vérrel áztatott angyali szép arcod; könnyek nem
mossák le örök fájdalmad, végtelen kínod.
Rád emlékezünk. Nagy tüzeket rakva, neved
áldjuk: szülessen újjá minden, mi porig égett,
semmivé váljon a szenvedésed... legyen öröm az ünnep,
fakadjon zöld, szívekbe szeretet-virág nyíljon...
Ölelj ma kebledre szomorkodó jámbort, koldust, ki hontalan...
Asztalodnál hellyel megkínáld. Úgy, mint aki érted
járta a sápadt sivatagot, éhezve, szomjan, s bőrét
csontjaira aszalta. Böjti szelek fújták szárazra só fehér rongyait...
Most vendéged legyen Ő, s étellel, itallal bőven megkínáld...
Máglyarakások. Fénytüzek. Ébredj világosság!
Végleg múljon el a sötét, pokol kapuja bezárulj!
Nem győzhetsz már többé, megszületett a
Fényesség gyermeke újra. Napreménnyel jő
a tavaszi megújulás. Ünnepeljük Őt.
Magunknak, és magunkba zárva lényét mindörökre...
Hozzászólások
Mysty Kata
2014, április 20 - 19:30
Permalink
Halleluja!! Ünnepeljük
Halleluja!! Ünnepeljük Őt.Örömmel!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2014, április 20 - 20:09
Permalink
Ünnepi gondolataiddal
Ünnepi gondolataiddal egyetértek!
M. Karácsonyi Bea
2014, április 20 - 20:36
Permalink
A vers felemelő, nagyon sok
A vers felemelő, nagyon sok szépséget, és érzést írtál meg benne. Nekem mondjuk az angyali szép arc, Jézusra valahogy nem illik, inkább karakánnak, aszkétaszerűnek képzelem, ahogy kinéz, de ez csak saját képem róla.