Idő rögös országútján
Beküldte lnpeters - 2017, október 2 - 22:55
Idő rögös országútján
Gurul a világ,
Útjelzőként sárgulnak az
Aranyalmafák.
Egyenesnek tűnik az út,
Mégis kanyarog,
Táguló körben haladnak
A spirálisok.
A kételyek ködfelhője
Mindent eltakar,
Istent kereső hitetlen -
Jeleket akar.
Idő rögös országútján
Száz nemhit terem,
Távlat híján poshadni kezd
A Történelem.
Idő rögös országútján
Élet-ravatal;
Ballaszt a kánon-művészet,
Meg a hivatal.
Idő rögös országútján
Mégse csüggedünk,
Éppen annyi Reményünk van,
Amennyi Hitünk.
Hozzászólások
Csilla
2017, október 3 - 14:52
Permalink
Nagyszerű!
Nagyszerű!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lnpeters
2017, október 3 - 17:57
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Haász Irén
2017, október 3 - 19:34
Permalink
Tetszett!
Tetszett!