Időn túli varázsködben

Időn túli varázsködben
Mítosz szent madara röppen.

Puszta mulandóság nélkül
Lényeg profánná nem vénül.

Csillámló fényű Sejtelem
Alkot határt fenn a Hegyen.

Időn túli varázsködben
A Lét önmagára döbben.

Idő bilincsei nélkül
A Lélek soha nem évül.

Onnan semmit el nem veszünk...
Mindig,
Mindig
Hozzáteszünk...

Isten kegyelme nem csökken
Időn túli varázsködben.

Hozzászólások

Csilla képe
lnpeters képe

Köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Szép vers, köszönöm.

Erzsike