Iskolai antológiánk

Hetvennél több kortárs költőnk
Ötödfélszáz verse
Jó hat esztendeje került
Ebbe a kötetbe.

Minden magyarlakta vidék
Határon túl, s innen
Találhat hazai szerzőt
A zöld táblás könyvben.

Értékes mű akad benne
Bőven, s - ma sem bánom,
Teljességgel hiányzik a
Hivatalos kánon.

Budapesttől Wellingtonig
Szerte a világban
Összefogtunk ebben a szép
Antológiában.

Borítóját jó erdélyi
Magyar kéz rajzolta,
A kiadó is erdélyi
Volt, aki kiadta.

Hetvennél több magyar költő
Tisztességes vágya:
Jó verset kapjon gyermeke
Vagy az unokája.

Hangozzanak, ha jönnek az
Ünnepélyes percek,
Mai magyar iskolában
Mai magyar versek.

Nem érdekel minket sem a
Díjak protokollja,
Sem a hivatali líra
Rozzant dísz-akolja.

Neoavantgárde, posztmodern...
Pince-égben szárnyal,
Közönség nélkül nagyon jól
Megvan önmagával.

Formabontás szakadéka
Bezárult felette,
Önmagát a Lótuszevők
Szigetén feledte.

Nem csókolgatjuk hivatal
Pénz-agyarú száját,
Jobban tiszteljük a magyar
Líra hagyományát.

Új kor készül, új világot
Mutat a Teremtő,
De Költészet nélkül nem lesz
Emberi jövendő.

Piros lapra a világból
A líra nem áll ki,
Továbbra is érvényben van
Csak rá kell találni.

Szerelem és hazafiság,
Élni,
Hinni,
Látni;
Új Lírában ezt mind újra
Kell definiálni...

Hetvennél több magyar költő,
Még élünk, fogadjuk;
Magyar Költők vagyunk...
Soha fel nem adjuk.