Izzó parazsán
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2017, március 24 - 15:22
Izzó parazsán a nyárnak,
meztelen talppal futok én.
Hátamon csüngnek a szárnyak,
s már a lelkem sem oly bohém.
Csillagom, s a kecses éjjel
sem ül dorombolva mellém,
s fájdalmas egykedvűséggel
nézem üres lelkem, elmém.
Beforrnak a sajgó sebek
és egyszer tán szárnyra kapok,
s ha velem szállnak a szelek,
ajkamon ringnak még dalok.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 nyar.jpg | 3.68 KB |
Hozzászólások
Sztancsik Éva
2017, március 24 - 20:54
Permalink
Szeretettel olvastam
Szeretettel olvastam melankolikus versedet. Szép, megérintő. Éva
Nagygyörgy Erzsébet
2017, március 25 - 09:32
Permalink
Kedves Évi!
Kedves Évi!
Köszönöm, hogy olvastad, lassan újra magamra találok, ha igaz és van miért...
Erzsike
hubart
2017, március 28 - 08:36
Permalink
Ringjanak is még nagyon
Ringjanak is még nagyon sokáig, kedves Erzsike! :)
Nagygyörgy Erzsébet
2017, március 28 - 13:11
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Ha ez az én utam, de erre teremtődtem? Köszönöm, hogy olvastad.
Erzsike
Bieber Mária
2017, április 10 - 23:39
Permalink
Kedves Erzsike! Megérintően
Kedves Erzsike! Megérintően szép versedhez gratulálok. Az első és a harmadik versszak tetszik igazán. Az első sorok mindjárt megfogtak, a lezárás pedig szintén hatásos.
Bieber Mária
(Hespera)
Nagygyörgy Erzsébet
2017, április 11 - 13:38
Permalink
Kedves Marika!
Kedves Marika!
Örülök, ha elnyerte tetszésedet a vers, nehéz időszakban vagyok, ez megjelenik a verseimben mostanában...
Erzsike