Jövő
Beküldte Csilla - 2017, december 21 - 21:36
Megalkotlak, mint új-magam,
jövő, te folyton változó,
halált vagy ősi lázt hozó,
formállak, gyúrlak untalan.
Kemény anyaggal dolgozom,
álmokat vések, mélyítek,
vállamon napfény, éj piheg,
s dalok lobognak torkomon.
Vigyázlak, van rá jó okom,
kezembe veszlek, s lelkemet
– amíg életre keltelek –,
beléd simítom, csókolom.
Mozdulsz, szemedben tűzjelek,
az ég mosollyal ránk tekint,
nem szól, de végül, terv szerint,
bevégzi félkész művemet.
Hozzászólások
Haász Irén
2017, december 22 - 16:37
Permalink
Én is mosollyal tekintettem a
Én is mosollyal tekintettem a versre... és gyönyörködve!
hzsike
2017, december 22 - 19:42
Permalink
Igazi, szép jövőt "faragtál"
Igazi, szép jövőt "faragtál" egy remek versben. Új Pigmalion.
Áldott Ünnepeket, Csillám. :)
hubart
2017, december 23 - 14:39
Permalink
Hú, de jó vers! Irigykedem. :
Hú, de jó vers! Irigykedem. :)
Szavad fénylik, mint a csillám,
Gratulálok, kedves Csillám! :)
Csilla
2017, december 25 - 17:16
Permalink
Köszönöm szépen. :-) Áldott,
Köszönöm szépen. :-) Áldott, békés, boldog karácsonyt!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lnpeters
2017, december 31 - 15:25
Permalink
"
"
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Csilla
2017, december 31 - 17:35
Permalink
Köszönöm a figyelmet és a
Köszönöm a figyelmet és a kiemelést!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/