Jeltelen
Beküldte titus56 - 2016, szeptember 15 - 11:54
Jeltelen
Szavakból összerakható vagyok,
akár a szirtté vált kövek,
a ki nem mondottak halott
zenéje, bebörtönöz, eltemet.
Kifaragtalak egy látomásból,
és beleálmodtam magam,
hamuvá halt lángolásból
lépek, hol minden szónak súlya van,
leránt a csendesség aggodalma,
behorpadt szavak szeliden'
rakódnak álmos halomba,
csiszolt kavicsaimat felviszem,
hová nem ér fel semmi félelem,
szavaim mögé bezárlak,
csendektől szabdalt, jeltelen
sírja vagyok a feloldozásnak.