Könnyed cseppent

Könnyed gördült, arcod gyöngye
út porába, földgöröngyre.
Angyalvér az? Égi harmat?
Öröm cseppent, vagy fájdalmad?

Mit sem változtat a tényen,
hogy az ősz járt az ösvényen;
áldás érte az úti port,
amit eddig csak lúd tiport.

Arra én már félve lépek,
eltaposni szörnyű vétek,
hisz az a csepp lelked része,
s jaj, ha tudná az egésze,
hogy én mily óvatlan voltam,
álma hullna porba holtan.

2014. jan. 16.

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szépséges, öröm olvasni....

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea! :)

hzsike képe

Gyönyörű versedet, szeretettel olvastam, kedves Feri.

Zsike :)

hubart képe

Örülök, hogy itt jártál, kedves Zsike! :) Szeretettel fogadtalak. 

Mysty Kata képe

 Fimon ,érzéki sorok!Gratulálok szeretettel!!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Szeretettel köszönöm. :)

Haász Irén képe

Lúdtiporta úton is kibújt Belőled az elegánsan "kurizáló" úriember, kedves Feri...:)))))

Persze lehet olyan változat is, hogy az ősz, vagy az Úr könnye cseppent, és akkor más a megítélés..:)

hubart képe

Kibújt a szög a zsákból, Irénkém! :))) Bennem is ez a kettősség motozkált, míg a verset írtam, de aztán az utolsó sorban egyértelműsítettem. :) Köszönöm kedves szavaidat. 

Biztos nagyon szereted...

Tetszett a versed kedves Feri.

Gratulálok!

hubart képe

Ez egy vers, kedves Barna, nem pedig naplójegyzet! :) Amúgy meg persze, hogy szeretem. Örülök, hogy tetszett a versem, köszönöm hozzászólásodat. :)

"Arra én már félve lépek,
eltaposni szörnyű vétek,
hisz az a csepp lelked része,"

Nagyon szép!  :)  Gratulálok!

hubart képe

Köszönöm, kedves Marianna! :)