Körbe tündököl

Sáros utcát járva, Isten rám köszön,
s körbe tündököl a nyári fényözön,
fényét éjjel is magammal hordozom,
nem dobozban tartom, csöppnyi horgonyon.

Gerlék hangja tör be csendem ablakán,
karjait teríti rám a nagy platán.
Most egy régi emlék tép a mély seben,
mozdony fojtó füstje csípi vén szemem.

Zöldben ring a fenyveseknek ága kint,
Napfivér ma leskelődve rákacsint.
Szép szerelmet vártam én, de megszökött,
vágyam itt hagyom nehéz neszek között.