Karácsonyi rigmus
Beküldte lnpeters - 2012, december 27 - 01:36
A Karácsony puha paplan;
Felmelegít gondolatban.
—–
Meghitt szoba, meleg bársony,
Kiskarácsony, nagykarácsony.
—–
A Karácsony bojtos párna;
Isten legkegyesebb álma.
—–
Integet a fenyő hegye,
Itt most a világ közepe.
—-
Csomagolópapírt tépek,
Egyre nyílnak a remények.
—-
A Karácsony meleg szoba,
A Lélek örök otthona.
—–
Kiskarácsony, nagykarácsony;
Remény fészkel fenyőágon.
—–
Bolyhos szakállú szeretet;
Amit adsz – örökre tied.
—–
Ezüstös rés idő-rácson;
Élet-hozó kiskarácsony.
—-
Megérint a mosoly-varázs;
Minden csupa szívdobogás.
—
Kicsi otthon, tündérálom -
Vigyázz reánk, kiskarácsony.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, december 27 - 17:10
Permalink
Nagyon szép vers!
Nagyon szép vers!
lnpeters
2012, december 27 - 17:50
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2012, december 28 - 07:21
Permalink
A rigmus a Te műfajod, kedves
A rigmus a Te műfajod, kedves Laci, modern regős vagy, összekötő kapocs a régmúlt és a jelen között. Te jelented a folytonosságot, miközben úgy vagy egyetemes, hogy egy pillanatra sem felejthetően ízig-vérig magyar.
lnpeters
2012, december 28 - 21:41
Permalink
Ezt nagyon köszönöm!
Ezt nagyon köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)