Korlátok

Beküldte hzsike - 2015, augusztus 7 - 16:32
H.Gábor Erzsébet
Korlátok
 
Korlátok jobbra, korlátok balra,
ütközöm földbe, sziklába, falba,
szárnyaim törnek, tollaim hullnak,
lefelé húz a súlya a múltnak.
 
Felállok újra, csontjaim fájnak -
rabjává lettem tegnapnak, mának,
süllyedek mélyre, nehéz a láncom -
meddig kell tűrnöm, meddig kell várnom?
 
Az égre nézek; figyel az Úr is -
hiába minden, megszököm úgyis!
Nem kell a börtön, szabad a szívem,
vidd csak te vad szél, vidd csak a hírem;
 
szaggatott szárnnyal, tépázott tollal,
elérem célom, körömmel, foggal!
Madár a sorsom, muszáj, hogy szálljak,
repülnöm kell, hogy magammá váljak.
 
 
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2015, augusztus 7 - 22:41

Tűzmadár:) Tetszik ez a lendület, a 'foggal, körömmel magammá váljak' gondolata, gratulálok :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2015, augusztus 9 - 19:36

Sasmadár, Tűzmadár, Reménymadár...lehet akármelyik.

Ölellek, Csillám. Zsike :)

lnpeters képe

lnpeters

2015, augusztus 8 - 10:56

Remekül vezetett vers, egyben nagyszerű elemzése a mai állapotoknak! Gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

hzsike

2015, augusztus 9 - 19:37

Köszönöm, kedves Laci. Örülök a figyelmednek.

Szeretettel: Zsike :)

hubart képe

hubart

2015, augusztus 8 - 18:35

Nagyon jó vers, mind tartalmában, mind formájában. Szeretettel gratulálok!

hzsike képe

hzsike

2015, augusztus 9 - 19:38

Köszönöm Neked is, kedves Feri. 

Örömmel láttalak nálam. :)

Zsike :)